• A jótállásra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. Rendelet; a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII.30.) GKM rendelet; valamint a Polgári Törvénykönyv 248. §-a szabályozza. A szavatossági jogokra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv 305. § - 311/A. §-ai tartalmazzák.

• A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. A forgalmazó a fogyasztási cikkel együtt köteles a jótállási jegyet átadni a fogyasztónak. A fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

• A kötelező jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 

• A jótállás időtartama meghosszabbodik a kijavítási időnek azzal a részével, amely alatt a fogyasztó a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A jótállás érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Jelentős dologrésznek minősül:  korpusz bútoroknál frontfelület;

kárpitos bútoroknál vázszerkezet.

• A fogyasztó a jótállási igényét a forgalmazónál vagy a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.

• A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

• A jótállásra kötelezett a jótállás időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Szavatossági igényt a termék olyan hibája miatt lehet érvényesíteni, amely a teljesítés időpontjában már fennállt, illetve a hiba oka a teljesítés előtt keletkezett, kivéve, ha a hibáról a fogyasztót kifejezetten tájékoztatták. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

• A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles a kifogását a kötelezettel (forgalmazóval vagy a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálattal) közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a felelős.

• Hiba esetén a fogyasztó elsősorban –választása szerint- kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel, megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül –nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. 

• Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

• A termék kijavítását vagy kicserélését -a termék tulajdonságaira és a fogyasztó által elvárható rendeltetésére figyelemmel- megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Törekedni kell arra, hogy a kijavításra vagy kicserélésre legfeljebb 15 napon sor kerüljön. Kijavítás során a termékbe csak új alkatrész kerülhet.

• A jótállási illetve a szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek –ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket- a kötelezettet terhelik.

• Javításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét, címét, a termék azonosításához szükséges adatokat, átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított terméket átveheti.

• A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíteni kell:

a) a fogyasztó nevét, címét,

b) a termék megnevezését, vételárát,

c) a vásárlás időpontját,

d) a hiba bejelentésének időpontját,

e) a hiba leírását,

f) a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,

g) a kifogás rendezésének módját. Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót. Ha a hiba ténye, jellege, vagy a jótállási időn túl érvényesített szavatossági igény keletkezésének időpontja megállapításához különleges szakértelem szükséges, a fogyasztó a kijelölt minőségvizsgáló szervezetektől szakvéleményt kérhet. A szakvéleményezés lehetővé tétele érdekébe a kötelezett fokozott együttműködésre köteles. Ennek keretében köteles a fogyasztó részére (a hiba jellegére és keletkezésének lehetséges okaira vonatkozó) álláspontjáról haladéktalanul írásbeli nyilatkozatot adni. További vita esetén a fogyasztó a lakó vagy tartózkodási helye szerint illetékes Békéltető Testülethez, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, illetve bírósághoz fordulhat.

• Nem tartoznak a jótállási kötelezettség körébe az alábbi okokra visszavezethető hibák és azok elhárítása:

a) nem rendeltetésszerű használat, vagy a terméknek nem a használati útmutatóban foglalt utasításoknak megfelelő kezelése esetén, ideértve különösen a helytelen tárolást, leejtést, elemi kárt, rongálást, szakszerűtlen tisztítás, tartóelemek túlterheltség miatti leszakadása, egyéb a vásárlás után keletkezett okból bekövetkezett hibák;

b) szakszerűtlen karbantartás, javítás, átalakítás;

c) szakszerűtlen összeszerelés okozta károsodásra, amennyiben a kezelési útmutató utasítás megfelelő információt tartalmaz a szerelés módjára vonatkozóan.

d) a fa természetes anyagából adódó kisebb színeltérésekre,

e) amennyiben a hiba a bútor vevőhöz történő szállítása során merül fel, feltéve, hogy a szállítást nem a gyártó, a forgalmazó, vagy a javító szolgálat, vagy ezek megbízottja végezte.

f) a jótállási jegyen feltüntetett olyan hibákra, amelyekről a fogyasztót a vásárláskor kifejezetten tájékoztatták.

• A kötelező jótállási idő lejártát követően, NEM jótállási igényként, a fogyasztót a fogyasztási cikk átadása/üzembe helyezése napjától számított kétéves elévülési határidő alatt a Ptk. 305. § - 311/A. §-ai szerinti szavatossági jogok illetik. Ha a fogyasztó az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a kétéves elévülési határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje három év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Nem számít bele a kétéves elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a fogyasztó a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének a határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik. Jelentős dologrésznek minősül: korpusz bútoroknál frontfelület; kárpitos bútoroknál vázszerkezet.